összes

2010. október 24., vasárnap

Buli... és más apróságok.

Az elmúlt hétben nem történt semmi különös velem. Nem mintha hiányolnám az izgalmat, úgy tűnik most ehhez van kedvem és értékelem a csendet és nyugalmat. Néha azért kimozdítható vagyok és azokon a napokon igénylem is, hogy történjen valami. Hehe, a becsapós rész most jön, ugyan is erre csak vágyom, közben folyton mennem kell valamerre.
Na jó, Orsi buliját hetek óta vártam. Nagyon szeretek vele lenni és persze a többiekkel is mert jó fejek és annyit de annyit nevettünk ismét és énekeltünk és dumáltunk és ittunk ittunk ittunk. Mint jó házigazda, Orsi folyton teletöltötte a feles poharunkat. Hát nem imádni való? :D (amúgy tényleg az, tökély volt minden most is.) Hattól hajnali négyig voltunk ott, és nagyon sikerült kikapcsolnom. Ittam is becsülettel.
Jót dumáltam Lacival is az ágyon fekve plafont bámulva, mindketten készen voltunk már. Á, nem lehet ezt részletezni, mert tök hosszú lenne. Állati volt és ha jól vettem ki a kavalkádból, akkor ismétlés lesz ha Zoli hazajön külföldről és Jozy is ott lesz. Király!

Ma xar napom volt, hogy rövid és tömör legyek. Nyugis, álmoskás és xar. Szerettem az F1et de már valahogy azt sem bírom. Eleve utálom Vettelt, Hamiltont és Alonsot. Mit nézzem az ocsmány képüket? Áh, szörnyű, na mindegy várom a megváltást. Räikkönen jöjjön vissza vagy legyen valami.
Volt valami, amin elgondolkodtam, ill. hirtelen több dolog is volt. Kicsit lehangolt az egyik, a másikat meg tulajdonképpen magasról letojom. Egy, egyszerű fb alkalmazás volt, de gondolkodásra bírt. Képzeljétek, egy egész listányi rossz tulajdonságot szedtem össze és csak egy jó jutott eszembe. Fura... más szerint siralmas, de ez van. Legalább az, az egy tulajdonság értékes és nagyon-nagyon ritka.
A lehangoló témát nem írom le, akit érdekel mesélhetek róla más módon. Azt hiszem még agyalok kicsit, hogyan mit és miért aztán úgyis amerikai focit nézek az én állandó társammal. (Egyébként érdekes, mert először le akartam írni, de meggondoltam magam.)
Amúgy azt vettem észre, hogy sokan mondják mennyire titokzatos vagyok, alig lehet rólam tudni valamit is. Hát persze, mert nem kérdez senki semmit. Nem vagytok rá kíváncsiak, nem kell ezen mit szépíteni. Az emberek nem kíváncsiak a másikra máskülönben kérdeznének. Hát bocsi, én meg nem vagyok képes kitalálni kinek mi piszkálja a csőrét velem kapcsolatban. Innentől tudom sajnálni.
Aki kérdez, az válaszra talál, bár tény sokszor ha elkezdek valamit mesélni magamról vagy arról amit gondolok, lófaxt sem érdekli, semmi válasz vagy valami és rögtön feleslegesnek érzem a mondandóm és inkább nem írok többet. Ja, akkor tulajdonképpen miről is beszélünk?
Vagy ha én kérdezek, egy mondatos vacakkal el vagyok hajtva. Hoppá hoppá hát nem fogok könnyeket hullajtani. (Akinek nem inge...)
Van még itt pár dolog, de egyelőre hagyom...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése